Mi is az a RAM?
Dióhéjban a RAM (azaz véletlen hozzáférésű memória) arra a célra szolgál a számítógépekben, hogy egy számítástechnikai eszköz, az operációs rendszer (OS) és az alkalmazások az éppen használt adataikat itt tárolják, így azok gyorsan elérhetők a készülék processzora számára.
A RAM sokkal gyorsabb adatolvasásra és írásra képes, mint a mögöttes tárhelyként használt SSD, HDD vagy egy optikai meghajtó. A gyors hozzáférést igénylő adatok, azaz az éppen futó alkalmazásokhoz kapcsolódó információk a RAM-ban tárolódnak, ez csupán addig tárolódik itt amíg a számítógép fut, kikapcsoláskor az itt található adatok elvesznek, ezért szükséges a munkánk elmentése a háttértárolóra.
Két fajtája létezik
- DRAM (Dinamikus véletlen hozzáférésű memória). A DRAM egy számítástechnikai eszköz, amely folyamatos teljesítményt igényel, hogy megtartsa a tárolt adatokat.
- SRAM (Statikus véletlen hozzáférésű memória). Az SRAM nem igényel állandó teljesítményt, az adatok tárolásához, de ezek a memória chipek, sokkal nagyobbak és jelentősen drágábbak, mint az azonos mennyiségű DRAM. Viszont az SRAM lényegesen gyorsabb, mint a DRAM. Az ár és a sebesség különbségek miatt az SRAM főleg kis mennyiségben cache memóriaként használják egy eszköz processzoránál.
A DDR fejlődési szakaszai
A DDR RAM fejlődése lassan már 5 szakaszon esett át: DDR, DDR2, DDR3 és DDR4 (és most a DDR5). Minden egyes új típus megnövelte az adatátviteli teljesítményt, sebességet és csökkentette az energiafelhasználást. Ugyanakkor a különböző verziók nem kompatibilisek a korábbiakkal, az adatok kezelése nagyobb adagokban történik minden generációban.
Nézzük is az újdonság, a DDR5-ös memóriát!
A DDR5 új típusú memóriamodulok az Intel Alder Lake generációjának megjelenésével párhuzamosan debütált.
A képlet egyszerű amikor új technológia jelenik meg: cél a teljesítmény növelése a fogyasztás megugrása, vagy épp csökkentése mellett. Akármilyen memóriaszabványt veszünk példának, ez a célkitűzés mindig teljesült, nagyjából hasonló mértékben.
A DDR5-nél is hasonló a helyzet, hiszen itt is a korábbi DDR4-hez képest cél a teljesítmény növelése, miközben a fogyasztás a megszokott szinten marad. Ha a nyers adatokra koncentrálunk, akkor a fő változások között szerepel, hogy 1,2 V-ról 1,1 V-ra csökken az üzemfeszültség, illetve a 8n prefetch puffert 16n prefetch váltja, vagyis órajelenként 16 bit vándorol át a memóriacellákból az IO-pufferbe, miközben a teljesítmény I/O összekötésenként 3,2 Gbps-tól 6,4 Gbps-ig skálázódik majd.
A DDR5-ös memóriamodulok kialakítása a DDR4-es opciókhoz hasonlóan 288 tűre épít, de természetesen nem kompatibilis a két megoldás.
A DDR5 alkalmazásához ehhez tervezett platform szükséges, már csak azért is mert a háttérben igen sok dolog változott. Többek között egy DIMM önmagában is két csatornára lesz bontva. A korábbi, egy 64 bites csatorna helyett tehát egy memóriamodul két 32 bites csatornát kínál, amiből ECC mellett kétszer 40 bit lesz.
Ezt kiküszöbölendő az új generációs Intel processzorok memóriavezérlője továbbra is támogat DDR4 memóriát az új DDR5 mellett, és az ASUS már dolgozik is egy adapter prototípusán a helyzet megoldására amivel DDR4 memóriamodult tudunk használni DDR5-ös alaplapba.
…és a lényeg: DDR5 szerepe a hálózatok világában
A hétköznapi felhasználás után a DDR5 technológiai előnyeit a szerverek világában is viszontláthatjuk, mellyel következő szintre léphet a szervertechnológia. A képlet itt is hasonló az általános előnyökhöz képest, azonban a nagyvállalatok és komplex szerverparkoknál jóval inkább tetten érhetők lesznek a technológia konkrét előnyei. A nagyobb sávszélességgel és megnövelt kapacitással, jóval nagyobb mértékben tudjuk kiaknázni szervereink képességeit, és adaptálni tudjuk a megnövekedett felhasználói szokásokhoz, hiszen a DDR5 akár közel 20%-os növekedést tud kínálni a DDR4-hez képest a 4,8 - 6,4 GB/s-os sebességével, ahogy korábban már néztük.
A kapacitásnövekedéssel párhuzamosan az új technológia 1.1V-os fogyasztással 20%-al kevesebb energiafelhasználást ígér, ez pedig jelentősen kedvezőbb lesz, kiváltképp a 0-24 üzemelő, nagyobb szerverekkel rendelkező vállalatok számára!
A két fő előnye mellett jobb energiahatékonyságot, könnyebb skálázhatóságot, kisebb késleltetést, és nagyobb kapacitású DIMM modulokat kínál a technológia.
Tehát összefoglalva a technológia megjelenésével egy hatékony választ tudunk adni a COVID-19 alatt megváltozott szerverkövetelményekkel szemben, így hamarosan egy átlagos szerverben is viszont láthatjuk a DDR5-öt!